Bevezető

Schmitt Pál köztársasági elnök úr 2010. szeptember 19- 24-ei hivatalos New York-i látogatása alkalmából találkozott a New Yorkban és New York környékén élő és dolgozó magyar kutatókkal és egyetemi professzorokkal. Ezen a találkozón, amelyhez hasonló rendezvényre korábban még nem került sor, Köztársasági Elnök Úr, a New York-i Főkonzulátus kezdeményezésére javaslatot tett a New York-i Magyar Tudományos Társaság (NYMTT) megalapítására.

Az első közgyűlésre 2010. november 3-án került sor a New York-i Főkonzulátuson, ahol az alapító tagok hivatalosan is megszavazták a New York-i Magyar Tudományos Társaság vezetőségét és véglegesítették az alapszabályzatot.

Alakuló ülés	foto: Győrffy Gabriella

A tagság, a New York-i Magyar Tudományos Társaság elnökének Bergou János fizikust, az MTA doktorát, alelnökének Záborszky László agykutatót, az MTA külső tagját, titkárának Haiman Zoltán asztrofizikust, a MTA köztestületi tagját, igazgatónak pedig Trombitás Zsófiát, az NYMTT pártolóját, a New York-i Főkonzulátus konzulját választották.

November 3-a jeles dátum a magyar tudomány életében: 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen határozták el a magyar rendek a Magyar Tudományos Akadémia létrehozását. Széchenyi István ekkor ajánlotta fel birtokainak egy éves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. 1996-ban a Magyar Tudósok Világtalálkozóján született döntés arról, hogy ez a nap lesz minden évben a magyar tudomány napja.

A New York-i Magyar Tudományos Társaság célja, hogy szervezett formában segítse elő a New Yorkban és New York környékén dolgozó magyar és magyar származású kutatók széles körű bevonását a magyarországi kutatói hálózatba és segítséget nyújtson a fiatal magyar kutatók és a magyar tudomány támogatásához.
Az alapítók a Társaság fővédnökének Schmitt Pál köztársasági elnököt és Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét; védnökének pedig Dán Károly New York-i főkonzult kérték fel.

Az első közgyűlés záróakkordjaként, a tudományos társaság inaugurális nyilvános előadását Prékopa András matematikus, az MTA tagja tartotta Bolyai Jánosról, a magyar és egyetemes tudomány egyik legnagyobb alakjáról. Különleges aktualitást adott az előadásnak, hogy Bolyai János ugyancsak ezen a napon, 1823. november 3-án kelt levelében írta apjának, Bolyai Farkasnak, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtett”. Felfedezése, a nem-euklideszi geometria, a huszadik század természettudományára is döntő hatással volt.